Vakság, avagy észrevesszük a lényeget?

Néha úgy vagyok vele, hogy mindenkit vaknak látok. Azaz mindenki vak és nem lát. Régen olyan jó volt amikor nem ilyen irányított világban éltünk, hogy észre vettük a másikat, hogy láttuk a másik lelkét. Most ebben a rohanó világban semmit sem látunk. Mondjuk lehet, hogy nem is nézünk. Mióta minden elektromos úton történik azt sem vesszük észre, hogy élünk, hogy vannak szépségek körülöttünk. Semmit nem látunk vagy nem akarunk látni. Vakságban élnek az emberek. Ez azért furcsa, mert olyan szép az élet. Olyan szépek a nők meg a férfiak, szép az ég, a nap, finom a levegő illata. Ha ezeket nem vesszük észre, akkor mikor fogunk élni? Olyan jó lenne ha mindenki nyitott szemmel látná a világot és akkor könnyebb lenne szerelmesnek lenni, de a legfontosabb a boldogság lenne. Azt vakság nélkül, felhőtlenül megélni. Az lenne igazán a királyság. Amikor nyitott szemmel szeretsz valakit és nem vakon tapogatózol attól szebb nem lehet a világon. Milyen jó lenne ha a vakság helyett a kitárult világot làtnà mindenki és nem félne nyitott tekintettel előre nézni. A vakság bezár. A vakság börtönbe tesz. Ha megszabadulsz a vagságtól, a börtöntől szabadulsz meg. Annyi vak ember jár az utcákon, lehajtott fejjel, hogy sírva tudnék fakadni. Miért nincsenek már látók? Az igazi vak emberek is látnak. Làtják a maguk kis világát és egyáltalán nem boldogtalanok. Ők vakon is meglátják a szépet, pedig vannak olyanok, akik örök sötètsègben élnek. Az egészsègesek nem akarnak egyszerűen látni, mert félnek a valóságtól. Fèlnek attól, hogy meglátják a szépsèget a másikban, hogy meglátják, hogy milyen jó élni. Szeretnèm ha mindenki látna és boldog lenne. Ha hibázunk ismerjük be, ha valakit szeretünk mondjuk neki, ha nem szeretünk valakit azt mondjuk oda, hogy valaki szomorú vegyük már èszre. Lássunk már emberek, mert a világot látni kell! Ha látunk, érzéseink is lesznek. Mindenki emelje fel a fejét ès nèzzen. Lássuk meg ha valaki néz minket. Mondjuk meg ha valakit szépnek làtunk, ha tetszik valaki, akkor mondjuk meg neki. Mert látni egy csoda...