Nem tudom, hogy melyik a fontosabb, hogy saját magunkat vagy az életünket kell/vagy lehet jobban szeretni. Mindkettő nagyon fontos, de sokan még azt sem tudják a mai világban, hogy mit jelent a szeretet szó. Borzalmas, mert innen indul ki az élet alapja és ha ezt nem ismerjük, akkor saját magunkat sem ismerhetjük meg soha. Mindig is azt mondtam, hogy ha valaki saját magát nem szereti, akkor valószínű az életével is hadilábon áll és csak lebeg ebben a világban. Nagyon sokan azt sem tudják, hogy mi az a "magunkat szeretni" érzés. És akkor, hogy lehet elvárni, hogy befogadják a szeretetet? Én nagyon is szeretem magamat és a legfontosabb vagyok a világon. Nem vagyok önző, de csak a saját életem a legfontosabb és ezek után vagyok képes szeretni másokat is. A barátokat nagyon egyszerű szeretni, viszont egy érzelmi szeretet az nagyon nehéz. Ezt nagyon kevesen tudják elérni az életemben. Sosem ment könnyen és, akik megküzdöttek egyébként sem hétköznapi lényemmel, azoknak innen üzenem, hogy IMÁDOM ŐKET! Egytől-egyig, mert az igazán rossz időszakban is mellettem voltak és a sok sok szeretet kaptam tőlük és nem dobtak el az első pillanatban, amikor a meredek falat mászták meg. Tudom, hogy a 11 évvel ezelőtti időszakomban egy csepp kedvességet sem adtam és vették a fáradságot és kitartottak és szerettek. Olyan jó, hogy a kitartó embereknek mindig terem babér. Olyan jó, hogy én is kitartok a végtelenségig. Olyan jó érzés, ha bízom abban, akiben látom, hogy mélyen ott van az az erő, ami nekem kell. Olyan jó remegve, idegesen várakozni, hogy milyen a másik. Hogy nem tudhatod még és harcolni, küzdeni kell valakiért. De ezt csak azok képesek megélni, akik szeretik magukat és elfogadják, hogy szerethetik őket. Vannak makacs emberek a földön és lesznek is, de a kitartás a fontos. Nem szeretem azokat, akik feladják minden erőfeszítés nélkül.
Igazából 11 éve utáltam élni. Utáltam, hogy nem haltam meg ott 45 kilósan a halálos ágyamon. Aztán pontosan ma 1 éve rájöttem nagyon nagy tanulás árán, hogy a világ még tartogat nekem sok sok jót és eddig is tartogatott csak természetesnek gondoltam. Tudom, hogy most is nagyon nehéz velem és nagyon kevesen értenek meg, de eljött az idő, hogy megköszönjem az elmúlt 1 kemény évet.
Köszönöm annak az embernek, aki pontosan 1 éve azt mondta, hogy jobb lesz minden, de tennem kell érte... ő egy arab ember, köszönöm Rékának még ha nagyon haragszik is rám. Nem tudom, hogy valaha elmondhatom-e neki, hogy miért tettem vagy éppen nem tettem azt amit... köszönöm Vandának, hogy mindig és mai napig is itt van velem önzetlenül és a hibáimat is elfogadja, köszönöm Marinak, hogy kitartottunk egymás mellett abban az Ő rossz időszakában, amit az én szarom követett, köszönöm Gyurinak: a 20 év szerelmet/szeretetet és azt a sok élményt amit tőle kapok és, hogy minden kívánságomat teljesítette, hogy én boldog legyek, köszönöm annak a sok rossz embernek, akiket megismertem, mert sokkal erősebb lettem és általuk szerettem meg magamat, köszönöm Eminek: Eminek azt amit soha nem lehet leírni, hogy nem lehet szavakba önteni, hogy mit jelent nekem, hogy az ég adta nekem ott egy nyári napon, amikor rám volt szüksége a fiának, hogy bármi van, vele mindig minden könny felszárad, hogy vele a szomorú napok, amik néha vannak azok is színesek, hogy a családja olyan erő nekem, ha mindent újra kezdhetnék már 20 évesen szülnék és 7 gyerekig meg nem állnék, ( most ordítok a nevetéstől ), hogy ha éjjel vagy reggel 6-kor hívom is mindig örömmel veszi fel a telefont, hogy minden apró kis részletet tud és minden apró részletet meg is jegyez, hogy így szeret ahogyan vagyok, hogy neki aztán nem kell bizonyítani, hogy tudja mekkora érték van bennem, amit olyan sem lát, aki a vérem, hogy önzetlenül szeret és amikor öröm ér igazán örül velem, hogy amikor rossz döntést hozok, akkor is biztat, hogy ha boldogtalan vagyok egy szó nélkül megérzi.
És köszönöm Neked, aki ha nem is mindig ért egyet velem, de elolvasod a blogomat és ezzel növeled a nézettségemet.
Bízom benne, hogy egyszer mindenki harcolni fog a másikért és mindenki úgy áll ki mellettetek, mint ők, akik ezt megtették értem, pedig nincsenek könnyű helyzetben velem, mert hangulat ember vagyok. Bár mindig nevetek és általában boldog vagyok, de vannak rossz napok is.
És köszönöm a Jó Istennek, hogy hagyott élni és hagyta a küzdést.
Nem mindenkit szeretek és nem is fogok álszent lenni, mert senki nem Isten és olyan nincs, hogy szeretet mindenki felé. Elfogadom, hogy tele van ökörrel a világ és, hogy én hála Istennek nem vegyülök velük. De akiket szeretek, azokért bármit megteszek...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése