2015. május 17., vasárnap

Kész vicc

Az, hogy mindenhol a búbánatos fejeket lehet látni már lassan olyan megszokott, mint amikor leveszünk egy kiló kenyeret a boltok polcairól. Az, hogy mindenki óvatos a világban és megelégszik azzal a szarral ami körülveszi az meg egyenesen olyan, mintha elmennék pisilni. Megszokottság van és nagyon kevés ember meri bevállalni az ismeretlent. Az emberek nem ismerkednek, mert elvannak a saját szarukban és abban is forognak. Semmi kockázatot nem vállalnak, mert az ám nagyon fájdalmas lenne. Sokan megalkuvóak lesznek és inkább elvannak a fortyogó szarban és fuldokolnak. Vagy ragaszkodnak egy olyan szarhoz, amiben jó meleg van és amúgy nem ugrálnak, mert... Jönnek a kifogások és a boldogtalanság. Olyan jó lenne ha az emberek jó nagy százaléka merne a széllel szemben pisilni még ha néha pisis is lesz. Azt le lehet mosni magunkról higgyétek el, de a beletörődést és a képmutatást nem. Sokan inkább sunnyognak. Tudom ám, hogy nagyon sokan olvassák a blogomat és azzal is tisztában vagyok, hogy vannak akik felháborodva, mert, hogy merészelek én ilyen stílusban írni. Azzal is tisztában vagyok, hogy akik utálnak még azok is olvassák és kutakodnak utánam. Olyan jó érzés ez, mert tudom, hogy kilógok a sorból. És igen te aki olvasod és még életedben nem pisiltél a széllel szemben, te egy egyszerű halandó vagy, aki még életében nem volt boldog. Te egy beletörődő vagy, akik azon a helyen is fog megöregedni, ahol most vagy. AZ, hogy az ember kimondja a véleményét sokkal különb, mint az a sok birka, aki megy egymás után. Én feketében pompázom, de nem is akarok sokatok közé állni, mert mindig is más voltam mint az átlag. Én kimerem mondani, hogy mit nem akarok és ki merem nyilvánítani az akaratomat. Tudom, hogy sokaknak ez ellenszenvet vált ki, de miután a sokak nem írnak blogot és amúgy egy teljesen egyhangú világban élnek, így nem is foglalkozom veletek. Nem is nagyon értem, hogy semmiben nem tűnnek ki ezek az emberek, akkor milyen életük is lehet nap, mint nap. Amikor kimondok valamit, akkor azt teljes bizonyossággal teszem. Az sem érdekel már, hogy ki hogyan mocskolt be az évek alatt,de igazat mondott egyszer valaki, hogy: Egyszer minden kiderül. Már alig várom. Jó látni, hogy mennyien olvassátok, mert hiába botránkozol meg, nekem ez nézettség és nekem csak jót teszel. Tudom, hogy sokan csak leskelődnek és a kis birodalmukból figyelgetnek, de olyan vicces, mert míg ti a szobában ültök én a világ összes részéről szemlélődöm és közben jó nagyokat kacagok. Kacagok, hogy mennyi ostoba, szánalmas, magamutogató, álszent ember van a földön, akik eltaposással próbálnak előre jutni a világban. Tudjátok sokkal jobb ásni az utat saját magunk előtt. Megtanultam, hogy csak magunkra számíthatunk, mert az emberek jönnek mennek az életünkben és egy egy állomáson leszállnak. Őket le is kell lökni, mert semmit nem tesznek értünk. akik tesznek ők csendben teszik és mellettünk lépkednek. Van, hogy észrevétlenül. Hiába figyelgetsz engem, attól te egy megsavanyodott leszel, de én ennek csak örülök, mert legalább én sokakat érdekellek, így érdekes ember vagyok, Te meg aki olvasod csak a gép mögé bújva magadnak köpködsz engem, de miután én nem hallom, így saját magadat mérgezed! Engem annak ellenére szórakoztatnak a bujkáló emberek, mert pontosan tudom, hogy ki azok. Jó nézegetést és jó szórakozást.
Én továbbra is megmászom a Himaláját és egyik táborban sem halok meg, míg te a cipődet sem tudod majd felvenni, mert elvérzel.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése