Egy tényér étel mennyit jelent

Van sok olyan ember körülöttem és inkább ugyebár a nők, akik semmilyen értékrenddel nincsenek tisztában. Tudjátok, olyanok, akiknek fogalmuk sincs arról, hogy mi az a munka, pénz keresés, nagybetűs ÉLET? Van egy közeli ismerősöm aki mindig is nagyon gazdag manuszokra bukott. És most hiába mondja, hogy nem a pénz számít, de neki nagyon is. Hazudik az az ember, aki azt mondja, hogy nem számít a pénz. Igenis számít, de azért vannak értékek is ebben a kibaszott világban, akármennyire is nem veszünk róla tudomást.  A közeli ismerősöm mindig úgy beszél nekem, hogy higgyem el neki, hogy őt soha nem érdekelte a pénz. És most annak apropóján fogok írni erről az igenis manapság legaljasabb helyzetről, mert annyi minden küzdelmet tapasztaltam meg az elmúlt 1 hétben. Ez a nő mindig is azt hiteti el sok mindenkivel, hogy ő teljesen tisztességes. Ami amúgy igaz is, de aki nem teremtett meg még anyagilag semmit sem magának, az nekem ne dumáljon arról, hogy szeretetre vágyik. Ha arra vágysz: akkor tiszteld a másik feledet, ne hisztizz, ne cirkuszolj és ne vágjál pofákat olyan dolgokért, amikben soha nem lesz igazad. Aki palotában él és azt sem tudja, hogy váltós vagy automata autót vezessen, az inkább fogja be a száját. A kis lényünknek semmire nincs gondja. Az ég világon semmire sincs, és a pláne az az egészben, hogy mindig sajnáltatja magát. Itt kérem szépen nem 10 ezer forintokról van szó. Én és még sokan vagyunk nők, akik dolgozunk tisztességesen és nem szorulunk a manuszok pénzére. Nyilván ha olyan világot élnék, mint 50-60 évvel ezelőtt, akkor azt mondom, hogy a férfi tartsa el a nőt, és hordozza a tenyerén, de nagyanyám is dolgozott keményen, mert a munka nemesít. Az, hogy egy nő nyafog, mert a manusz sokat dolgozik annak bottal verném ki a fogát és zavarnám el a picsába. És tudjátok, hogy miért? Mert ez a sok álmodozó kurva azt sem tudja, hogy mik az értékek? Pár napja azt hittem, hogy a szívem szakad meg. Egy 10 éves gyereknek vittem egy kis semmiséget. Ételt, mert megkért, hogy szeretne enni. 10 évesen ismét kemoterápiás kezelésen vesz részt. 10 évesen megint!!! Értitek? Megint!!! Amikor átadtam az ételt, könnyes szemekkel köszönte meg és rohant enni, mert iszonyatosan jó étvágya van. Sírva állt előttem egy 10 éves fiú, aki olyan erővel él, amit senki nem tud elképzelni. És most ahogyan olvassák sokan ezeket a sorokat, lehet köpködni, hogy hogy jövök én ahhoz, hogy ítélkezzek másokról. Nem ítélkezem csak leírom, hogy míg a rohadék nők otthon sírnak, hogy melyik órájukat vegyék fel, basztatják a férjüket, hogy mekkora szemetek, mert kibaszott sokat dolgoznak, hogy nekik naplopóknak legyen mit költeni, addig mások meg alázattal viseltetnek betegségek iránt. Míg te kedves ismerősöm, azon agyalsz, hogy milyen Wellness szállodában áztassad a testedet, más gyermek, aki még tehetetlen, az küzd.
Egy dolgot szeretnék elérni. Ha azok, akik sírnak, mert kurva sok a pénz és nincs szeretet, azok gondolkozzanak már el, hogy miért menekül a manusz otthonról. És azzal, hogy gyereket szülsz neki, azzal sosem leszel előrébb.  Azzal egy férfit sem lehet odaragasztani magad mellé. Hiába akarják az ilyen nők elhitetni a világgal, hogy ők értékesek. Csak egy lyukas garast érnek, de azt is ütött kopottan. Mert nem biztos, hogy amikor elköltöd a pénzed akkor boldog vagy. Másét költöd. És mindig is másét költötted, még ha azt akarod elhitetni, hogy te igenis értékes vagy. Nem vagy az. Az érték ott kezdődik, hogy ha egy férfi megteremt neked valamit, akkor te befogod a szádat és ételt teszel az asztalra. Ott indul el minden. De ezt is csak szorgos tanulással és önismerettel lehet végrehajtani. Viszont: sokan nem is tudtok elindulni az úron. Ez a szörnyű a világban...

Miért nem lép a megcsalt?

Annyiszor hallom, hogy sok nőt és férfit csalnak meg élete során. Tudom, hogy elcsépelt dolog és lerágott csont, hogy a másik nem lép félre, ha nincs rá oka. De ha egy férfi vagy nő boldog, akkor az tuti nem lép félre. A félrelépés egyetlen oka: MÁR NEM SZERETEM. Semmi más oka nincs. Amikor megtörténik a megcsalás, abban a pillanatban a hivatalos élet megszűnik létezni. Màr nem vágyunk a másikra, már undorodunk tőle. Egy dolog foglalkoztat minket: az új. Amikor egy nő nem engedi a férfit magához közel a házasságban, akkor ne várja el, hogy a férfi hűséges marad. Vannak persze olyan férfiak, akik a nőt tolják el maguktól szexuálisan, de azokat barmoknak hívnám és frusztrált, szánalmas embereknek. Hisz attól csodálatosabb nincs egy férfi életében és nem is lehet a szexualitás terén, ha egy nő kínálja fel szexualitását a vadon királyának. Akik ezzel nem tudnak érvényesülni, azoknak ajánlanám a buziskodást. Legyenek inkább buzik és ne okozonnak a nőknek összeomlást. Amúgy sem a nő kudarca, ha egy férfi nem adja magát a tálcán. Az a férfi baja, küzdjön meg a nyomorával. Amikor egy nő már nem kéri a szexualitást az életében, azt csalják is meg. Vagy mondja el a férfinak, hogy már nincs érdeklődés vagy lépjenek le. Sokszor ugye a nők az egzisztencia és legfőképpen a pénz motivációja miatt nem lépnek le. Viszont ha megcsalják őket, akkor minden összeomlik. Pedig teljesen logikus a helyzet. Ezt érdemlik. Ha nincs szex, pénz se kelljen. Ezt kellene a férfiaknak tudomásul venni. Az elhanyagolt férfiak nagyon remekül elvannak, addig a pontig, míg nem jön egy olyan szexualitással rendelkező nő, aki felkelti az étdeklődésüket. Akkor aztán nincs az a feleség, aki a lavinát megállíthatja. Azaz megpróbálhatja, de sajnos bele fog fulladni. A lavina elsöpri. Nagyon sok nő ül a kanapén és sír, próbálja meggyőzni magát, hogy mekkora paraszt a manusz. Nem! A nő az aljas, mert semmilyen kedvességre nem képes, de elvárja a jólét minden apró ajándékát. Egy dolgot nem értek? Amikor a kanapén ül valaki, akit köztudottan megcsalnak, az miért nem áll fel emelt fővel és indul el egy másik úton? Ha ott ül, és erőszakkal magához láncolja a férfit, akkor vajon boldog lesz? Kedves asszonyok. Sokatok él így. Sokan, akik azt hiszik, hogy ha nem vesz róla tudomást az nem is létezik? Csak akkor létezik igazán. Amikor egy férfi másra vàgyik,ami teljesen érthető, akkor kell emelt fővel felállni és hagyni, hogy a férfi újra szerethessen. Hagyni, hogy a nyomasztó évek/hónapok/napok után a rémes feleség fogságából kiszabaduljon a teremtés koronája ès boldog lehessen. Ezzel a nők is boldogabbak lehetnének, mert lehet egy másik férfi karjában, teljesen más érzéseket adhatnak ès talán kaphatnak is.

Péntek este

Nincs nagy jelentősége nálam az estéknek. Én tulajdonképpen bármelyik nap tudok bulizni, szórakozni, egyszerűen élni. Nem várom reszketve a hétvégi estéket. Ha akarok szuper jó koncikra megyek és nem függök a hétvégi eseményektől. Nyilván mert megtehetem. Éppen ma reggel kérdeztem meg a legkedvesebb fiú barátomat ( igen a barátok is szoktak szexelni! wahahah ), hogy hogyan is telik egy harmincontúli férfi estéje? Miután friss volt az élmény meg is osztotta velem. Ő nagyon különleges férfi. Ő az a férfi akit vakon ajánlanék bármelyik nőnek. Nem csajnak. Nőnek. Férfi. Egyedülálló. És azért, mert ti nők eléggé furcsák vagytok a pasasok terén. Inkább veretitek magatokat szájba és aláztatjátok meg magatokat egy cipőért, mintsem, hogy megdolgozzatok érte, hogy egy ilyen pasassal éljetek. Na de eltértem megint a témától. Szóval este elment a városunk fos helyeire. Itt mondjuk minden fos, talán egy hely van ahová nyugodt szívvel küldök mindenkit Miskolcon az pedig az Impresszó. ( Ez itt a reklám helye ) www.impresszo.hu

Szóval elment éjjel kicsit lazítani. Kérdezem mindig tőle, hogy mi a szart lehet egy este csinálni az ivászaton kívül. Mondja, hogy igazából semmit. beszélgetnek. Hát ezt mondjuk telefonon is le tudom rendezni a barátnőimmel vagy valakinél összeülve. Kérdezem minden egyes alkalommal, hogy potenciális feleséget vagy életre szóló társat lehet éjjel találni? Mondjuk már tudom is a választ rá, de inkább megkérdezem, hátha már javult a helyzet a párkapcsolatok terén. Aztán mondja, hogy nem igazán. De ő nem csajozni megy. Pedig mindig mondom neki, hogy járjon már nyitott szemmel egy szupermarketben is, mert nem tudhatjuk, hogy hol botlik bele egyenesen a másik pofájába az nagy Ő. Mondta, hogy egy nagyon értelme csajjal beszélgetett. Megörültem. Mondom hűűhaaa. Erre mondja, hogy ronda volt. na de legalább eljutottunk arra, hogy vannak értelmes nők is, de nyilván azok kihívásokkal küzdenek és ez esetben rondák. Ugye közölte velem, hogy ő csak úgy beszélgetett. Erre jöttem én. Mondom te lehet, de ugye a csajok nagyon hamar elviszik magukat már egy beszélgetés alakalmával, és már látják magukat a menyegzőn is. Ez a legnagyobb hiba. És hát a mi kedves, jóképű pasasunk tényleg csak jól érezte magát és beszélgetett. Sem hátrébb sem előrébb nem gondolta ezt az estét, mint ahogyan a 2 hetente kis piálásos estéken szokta. Egyszerűen csak elment és kiengedte a gőzt, ahogyan a férfiak szokták. Továbbra sem értem, hogy miért nem tudnak ismerkedni a fiatalok és miért olyan sanyarú a világ, hogy inkább élnek egyedül. Rájövök, hogy valószínűleg azért, mert ebben a  világban sajnos tele vagyunk ostoba, férfiakkal és nőkkel, idétlen értékrenddel élnek és semmilyen jövőképük nincs. Talán csak a néha iszogatás, szívogatás már aki, és sodródás a végtelenbe. Ez sajnos nagyon rossz irány. Sokaknak jól jönne egy pszichiáter, Tényleg segítség gyanánt. 

Amikor egy férfi mást szeret

Biztos vagyok abban, hogy vannak házasságok és még köttetni is fognak olyanok, amelyek csak szereteten alapulnak majd. Biztos vagyok benne, hogy van nagy szerelem, amit a férfi egy másik nő iránt érez. Nem feltétlenül azért mert a feleségét nem szereti, de van olyan nő az életében, akit olyan szerelemmel szeret, hogy jobb, hogy nem együtt élik le az életüket és élik meg azt az érzést.  Ezt elítélni nem lehet. Ezeket az érzéseket a férfiak magukban hordozzák életük végéig. Nyilván lehet olyan szerencsés is lesz köztük, aki egyszer rájön, hogy a nagy szerelemmel kell lennie, de addig élhet csendesen a feleséggel. A nagy szerelmeket a férfiak nem bírják cipelni. De folyamatosan vágyakoznak azután a nő után, akit oly annyira szeretnek. Olyan klassz érzés lehet, de egyben szomorú is. Hagyni kell, hogy a férfi szeresse a szerelmét még akkor is, ha mással él. Hagyni kell a szerelmet sodródni, mert megannyi csodás percet ad majd a két embernek. Tudom, hogy létezik ilyen és tudom, hogy ezt ép ésszel is lehet csinálni. Van, hogy két embert elválaszt annyi,de annyi minden. Van, hogy tényleg két ember nem lehet egymásé ebben az életben. De azt is hiszem, ha egyszer mi ketten két hópehely leszünk, akkor abban a zuhanásban olyan boldogan fogunk pörögni és zuhanni, hogy már megérte a kitartás. Amikor majd zuhanunk szerelemben és végre együtt lehetünk, akkor fogjuk azt mondani, hogy egyenesben vagyunk. És amikor leesünk a földre és elolvadunk, ismét eltávolodunk egymástól és létezünk tovább, de már külön. Sokszor kell majd külön lennünk, hogy egyszer csak mi ketten szeressük egymást és semmilyen külső hatás ne befolyásolja a szerelmünket. Amikor azt gondoltam évekkel ezelőtt, hogy ilyen nem lehet az életemben, akkor egy nagyot hazudtam. A férfi tud csak egy nőt szeretni szerelemmel és azt titokban is tudja tenni. Ezzel nem bántja a nőt és remélem, hogy magát sem, de hiszem, hogy ettől erősebb érzés nem lehet két ember között. Lehet, hogy kilométerek és megannyi nappal és éjjel választja el őket, de a gondolatban és az elmében ott van a szerelem a férfinak. Ott van az a mérhetetlen ragaszkodás a szerelemmel együtt, amit ember nem választhat szét. Ami fejben szerelemmel megköttetett, az isten sem tudja elválasztani. És talán ő nem is akarja, mert olyan nagy szeretettel adja nekünk. A férfi úgy szereti ezt a szerelmet, hogy még titokban is tudja tartani. Ezt őrzi, mint a kagyló az igaz gyöngyét. Óvja, szereti és soha nem bántja meg. Soha nem kételkedik és mindig csak szeretet ad a szerelemnek. Annak a szerelemnek, ami mindennél fontosabb, mert a férfit ez táplálja. Táplálja, mert vannak percek amikor magányos. És ez a szerelem mindig ott van. Élete végéig. Ezt senki nem értheti meg, mert ezt csak kevés ember érezheti és élheti át. Akik pedig egyszer is érzik ezt az érzést, azok életük végéig szerelmesek lesznek ebbe a szerelembe.

Vannak szerelmek, melyeket csak a bosszú táplál. Vannak szerelmek, melyeket csak a távolság éltet. És vannak szerelmek, melyeket csak a könnyek erősíthetnek. Ne bánd! Ne fájjon! Ezt így kell elfogadni. Vannak szerelmek, amelyek nem teljesülhetnek be. A miénk egy ilyen szerelem volt.

" ... minden szereplő a valóság által inspirált, de kitalált alak. A valósággal való bármilyen egyezés a véletlen műve ... "

Frusztrált picsák

Itt járnak köztünk. És élnek. És eggyel többen vagyunk velük a földön. Onnan ismered fel őket, hogy szuper hamis ruhákba öltöznek,  folyamatosan a legmenőbb étterembe járnak hisz azt hiszik, hogy feltűnést kelthetnek. De nem. Ostobának tűnnek és mindenki tudja, hogy azok is. Frusztráltak vannak az egyedülállók és a kapcsolatban élők között is. A másodikkal foglalkoznék először. Akik párkapcsolatban élnek azoknak lehetetlen, hogy tőlük szebb nők legyenek. Olyan nem létezhet. Nincs is. Wahahaha. Pedig de. Mindenkinél van sokkal szebb. Mondjuk tőlem nem. :) Mindenkit lekurváznak, mert nyilván szarok. És tudják, de azért is erőlködnek az okos nőkkel szemben. Féltik a pasasukat, akik rabságban élnek mellettük és nem mernek lépni. Csak hátra kettőt és  előre egyet. Ez az életük a pasasoknak a frusztrált nők mellett. Figyelnek mindent. Egy kis hiba és jön a cirkusz, a manusz felé. Kurváznak minket jó nőket. Mindig is azt mondtam, hogy azért kurváznak minket le ezek a frusztrált picsák, mert mi tényleg kurva jól nézünk ki, és kurva okosak vagyunk. Sajnos ez ellen nem tudnak mit tenni. Esetleg nevetségessé teszik magukat. Sokszor figyelem, hogy az olyan nők mint én és a barátnőim, és még sok sok millióan vagyunk jó nők, két lábon járó bombák vagyunk számukra. Utálnak minket, gyűlölködnek, megvető pillantásokat vetnek ránk. Sajnos a frusztrált nő ostoba és csak gyenge pontja van. Egy férfit csak erőszakkal tud maga mellett tartani és csak megvető pillantást tud mérni a szebb nőre. Nyilván ők emberileg sosem érnek fel hozzánk és nem is ismerik a mi fajtánkat. Mi nem harcolunk senkiért. Mi nem vagyunk frusztráltak, tudjuk, hogy mit akarunk. Nagyon is tudjuk. Minden lépésünket meg merjük tenni taktika nélkül. Mi nem nézzük őket, mert nem vagyunk rájuk kíváncsiak. Semmi háborút nem látunk bennük, mert mi egyediek vagyunk és nincs szükségünk megerősítésre sem, mert tudjuk, hogy csodásak és szépek vagyunk. Mi ki merjük nyitni az ajtót, hogy sétáljon ki a férfi, mi egyedül is boldogulunk. Nekünk nincs szükségünk támaszra és egy bábura sem. Férfiak állnak mellettünk, mert mi nők vagyunk. Nem ócskázunk le senkit sem. Mi nem foglalkozunk frusztráltakkal. Ha jó nőt látunk azt dicsérjük. Mi adunk bókot más nőknek is, de csak azoknak, akik tényleg jó nők. És nem nézzük a fogságban élő férfiakat, mert mi nem szeretjük csak a vadonban élőket. Mi egyszerűen vadászunk és ha kell lecsapunk a vadra és megszerezzük. Nem töprengünk semmin sem. Ha kell, elengedjük a vadat szabadjára. Nem ragaszkodunk senkihez. Ha minket választ, visszajön. örökkön örökké

Régen volt

És ott ültem 48 kilósan. Lógott a lábam a vizsgálóasztalon. Csupasz felső testtel, összezuhanva vártam, hogy valaki végre mondjon már valamit. Vártam, hogy felöltözhessek és mehessek haza. Aztán mondták, hogy a 3. számú lakosztály lesz az enyém. Egyedül, mint a hercegnők. Úgy éreztem, hogy mekkora királyság lesz ez. Aztán persze mikor mozdulatlanul kellett napokat feküdnöm már annyira nem éreztem magamat hercegnőnek. Már akkor amúgy is mindegy volt a külsőm, mert hasított egy mondat a fejemben. " Lehet, hogy meg fog halni!" Ezt mondta apámnak az orvosom. Mondta a kopott folyosón, hogy nem tudok vele mit tenni, isten kezében van. Vagy leküzdi vagy meghal. Azt hitték, hogy nem hallom. Ostobák. Mindig mindent hallottam, mert a hallásom azért elég remek. Aztán teltek a napok. Olyan utálatos volt, hogy nézett mindenki utánam az ablakon, és láttam a gondolatokat. Vajon holnap él még? Vajon szenved még? Én mindent hallottam és láttam. és pontosan tisztában voltam, hogy mi is történik. Még ha nem is látszódott érzelem. Mindig mondták, hogy milyen erős 24 éves. Sosem sír. Lófaszt. Éjjel sírtam, mert akkor senki sem látott. De akkor órákig. Órákig könnyeztem. Nem is tudom, hogy ennyi könny létezik-e amit én elhullajtottam. Szerintem nem. Egy életre kisírtam magamat. Most már ha pofon vágnak sem sírok többé. Na jó egyszer sírtam, amikor a születésnapomon megbántott valaki, akit szerettem. De soha többé egy könny sem hagyhatja el a csatornáimat. Erős? Azt sem tudtam, hogy mit jelent erősnek lenni. Annak a fél évnek kellett eltelnie, hogy rájöjjek, mindenkinél erősebb vagyok. Fél év fekve az maga a pokol és remélem, hogy odafenn már buli lesz az egész, mert én már itt kifeküdtem magamat. Hős vagyok. Nem az aki megmenti a világot. Na nem olyan. Olyan aki saját magát menti meg és csak magáért harcol. Mindenkinek ajánlanék egy halálos betegséget, hogy rájöjjön milyen nagy dolgok vannak az életben és, hogy a mindennapi szarok, amikért sírtok, az egy nagy semmi. Az ember a legnagyobb királyság. Hogy mindenért harcolunk, és van győzelem is. De ugye harcolni kell. Mindenért. Megtanultam. Mindenért harcolni kell. És soha nem adhatod fel. De csak tisztelettel. Anélkül semmi nem megy. Anélkül meg se próbáld. Semmit nem fog érni. Harcolni kell százszor és ezerszer, hogy boldogok lehessünk csak egyetlen egyszer. Én mindenkitől függetlenül az vagyok. Jó lenne ha sokan azok tudnátok lenni. És mögöttem rögös az út. Míg te éltél, én haldokoltam. És látod? Itt vagyok. Ugyan te is élsz és én is, de én máshogyan. Értékesebben.

Egyszer talán...

Egyszer talán felnőnek az emberek. Bízom benne. nagyon sokszor szembesülök azzal, hogy az nők a férfiakat és a férfiak a nőket használják. majd jön a sírás, hogy mekkora paraszt a társadalom nagy része. Nos kedveskéim! Ha valaki használ valakit, akkor számítson arra, hogy akkora büdös pofont fog kapni az élettől, hogy örüljön ha a fal nem adja a másikat. Ha valakit próbálgatunk és használjuk és ez ugyebár egy élőlény, jelen esetben egy ember, akkor a felelősség ránk hárul. Ha egy nőt/férfit nem tisztelünk annyira, hogy még a puszta gondolati síkon se alázzuk meg, akkor egy nagy rakás szarok vagyunk. Ha megkapjuk a pofont, akkor álljuk a sarat. ha valakit ki lehet használni, az meg ne sírjon egy percet sem. Ha elém áll valaki és azt mondja, hogy csak a szexre kellesz, akkor eldönthetem, hogy mit szeretnék. Vagy szeretném érzelem nélkül, az aktusért, vagy kérek jó sok pénzt, mert ugye én egy szolgáltató vagyok, vagy egyszerűen odaadom magamat, mert egy ostoba liba vagyok. Mindenki maga dönti el, hogy mennyit ér a lelke, teste, élete. Azért azt hozzáteszem, hogy amikor egy férfival közlöd, hogy naná, hogy szexelhetünk mondjuk fizess több 100 ezret, akkor azért megtorpannak. Hát kérem szépen? Ki az a hülye, állat nő, akinek semmit nem ér a jelleme? Aki ingyen érzelem nélkül dobja magát oda egy férfinak, mint az állatkertben, amikor az oroszlánnak odadobják a véres húst. Tényleg ennyit ér egy nő vagy férfi? Mindenkinek van értéke. Ki kevesebbet ki többet ér. Mindenki maga dönti el, hogy melyik tábort erősíti. nyilván senki nem tart pisztolyt az emberek fejéhez, hogy ezt és azt tedd meg, mert azt már erőszaknak hívjuk és azt talán a törvény bünteti. Ha kihasználnak, akkor vállald minden egyes szarával magadra az egészet. ne sopánkodj és főleg ne érezd sértve magadat. Akit ki lehet használni azt ki is kell. Ha nem tartod magadat annyira erkölcsileg, hogy védjed a lényedet, akkor vágódj oda mint egy falat kenyér az éhezőhöz. Hidd el, hogy az éhező már 20 perc múlva pontosan ugyanolyan éhes lesz, mint az aki a másikat kihasználja. Ő nem lát mást csak egy szabad prédát, akivel bármit, bármikor meg lehet tenni. És ha már a prédánál vagyunk, akkor hagy áruljak el egy nagyon szuper, okos dolgot. A préda mindig mindenhol fellelhető. Mindig lesznek és mindig is voltak. Csak nem tudjuk, hogy mikor csapnak le az áldozatukra. És ha lecsaptak, akkor az csak a te hibád. Mert hagytad, hogy kihasználjanak.
Egyszer talán rájön mindenki, hogy a pofonokat saját magunknak tapossuk ki és osztjuk.  És azt hiszem sokszor meg is érdemeljük. Csak van aki bírja és van aki szenved tőle.