Könnyű Katit táncba vinni

Igen tényleg könnyű. Megy a panaszkodás, hogy a férfiak ilyen vagy olyan úton, de kihasználják a nőket. És tényleg. Már akit ki lehet használni. Mert igenis vannak nők, akiket minden téren használgatnak. Ez nem a férfin múlik. Sajnos a nőkön. Lássuk be, hogy az a nő, aki magát nem nézi semmibe sem azzal bármit megtehetnek. És igen a nők mennek az ágyba, bújnak össze egy éjszaka után a férfival és nem fordítva. A férfiaknak vagy sül vagy nem. És az ostoba nő egy-egy finom kis szóba kapaszkodva már az ágyban van és akkor ott abban a pillanatban válik alázottá. Hiába mondják, hogy hiba volt meg a szemét pasas... Te mentél be az ágyába és igenis te vagy a felelős és a hibás ezekért a dolgokért nem a férfi. Ő kihasznál, kihasználja az alkalmat.  és ürítés!!! mondom ürítés!!! céljából tart rád igényt. Ő nem szeret és még nem is tisztel. És közben meg  is aláz, még ha te ezt nem is gondolnád. Megteszik, mert vannak nők, akikkel meglehet. Nincs ebben semmi nagy dolog csak akkor nem kell rinyálni, hogy mennyi "mocskosparaszt" férfi van a világon. Te mászol be az ágyába, te döntötted el, hogy ez így lesz. Te vagy a felelős! Nem kell sírni, hanem arra kell gondolni, hogy te mennyit érsz. Pontosan ennyit érnek ezek a nők. Van a másik oldal, aki szerelmet akarnak nem hamis éjszakákat. Olyan szeretkezés félét, hogy érezzed a másik szeret és tisztel! Tisztel. Nem ürít, hanem minden porcikájával szeret és nem egy eszköz vagy neki. Megtisztel a szexualitás szépségével és akkor is imád, ha a taknyod-nyálad folyik egy vírus miatt és akkor is imád, amikor nem vagy a toppon. A kettő között nagyon nagy különbség van. Ha az előzőt választod, akkor egy szajha maradsz. Választhatod, hogy imádod a szexet és tök mindegy kivel bújsz ágyba, akkor azt mondom tedd. Ha szerelmet akarsz, akkor várd meg azt, aki tisztel. Érezni és tudni fogod, hogy ki az. Nekem is volt egy fiú az életemben, akire vágytam, de csak egy-két éjszakára. De jó, hogy nem történt meg. Csak használni akartam. És ahogyan engem sem használnak úgy én sem tehetem meg, mert nem erre vágyom...
Te döntöd el, hogy mennyit érsz... Utána nem sírsz, nem rinyálsz. Elfogadod, hogy te ilyen vagy. És ha egyszer megtapasztalod a tiszteleten alapuló szeretkezést, akkor sosem fogsz vágyni egy szélhámos ürítésére...

A hamis Fendi

Kis városunk menő csajairól gondolom nem kell beszámolni senkinek sem. Általánosságban viszont beszélhetünk a jelenségről. Sokan vannak, akik a férjük indáin kapaszkodtak fel és ruha költeményekben járnak-kelnek, olyan kocsikkal és ékszerekkel a nyakukban, hogy nagyon sokan elámulnak. Erre csak azt szoktam mondani, hogy nagyon szép dolog a szerelem és főleg úgy, hogy a férünk/pasink bankkártyáját szeretjük tulajdonképpen a legjobban, mert maga a férfi csak egy eszköz. De itt is vannak eltérések. Mert ugye, akiknek pénzük van és ténylegesen gazdagok, azok nem kérkednek és valójában nem is tudjuk, hogy kik ők, pedig köztünk járnak. Nekem van olyan ismerősöm azaz egy család de több is van, akiknek van mit a tejbe aprítani. nem is kicsit és senki nem gondolná, hogy ők gazdagok. pedig képzeljétek köztünk járnak. Ezek a városunk és tulajdonképpen a kis hazánk kis cumisai ezek egy nagy nullák a gazdagokhoz képest. Ők kérkednek, ők vásárolnak, ők maga mutogatóak. Ezzel csak az a gond, hogy míg ezek a kis szarok azt hiszik, hogy luxus cikkekben járnak, és pózolgatnak, egy nagy semmik. Mert mindenki tud venni hamis Fendi táskát, hamis LV cuccokat, és pompázhatunk bármelyik török márkás ruhában, attól még nem leszünk gazdagabbak sem anyagilag erkölcsileg meg főleg nem. És ezek megszólhatják az átlag népet és lenézhetnek mindenkit, de azt gondolom, hogy a nullával egyenlőek. Hamis barátokat szereznek és azokat is dobják azonnal maguktól, ha éppen az érdekük ezt kívánja. És ezek köztünk/köztetek élnek és ezeket vannak, akik szeretik, de nyilván csak a külsőségekért. Szörnyű, hogy ilyen létezik a mai világban. Szörnyű, hogy a férfiak, akik ezeket a nőstényeket szeretik és eltartják még léteznek. Hogy a mai világban nincs erkölcs ilyen szempontból sem, az egy borzalmas dolog. Szörnyű, hogy erre van kereslet és az értelmiségi lányok, akik nem hordanak hamis cuccokat, nem töltök fel a szájukat, nem mutogatják magukat, szabadon járnak, magányosan és a kutyának nem kellenek, mert ők másak. Értékrendjük van az ilyen lányoknak nem hamis táska és parfüm. Bármennyire is szeretnénk szépíteni a dolgot, de ez az igazság és a férfiak körében erre van kereslet. Kb. 20 nevet tudnék most említeni az ismerőseim közül, akik pontosan ilyenek, de hát senkit nem sérthetünk meg. De egyben holt biztos vagyok. Ezeket a nőket még mindig nem az eszükért szeretik a férfiak és az értelmiségi nőktől meg félnek. De nagyon, mert az okos. és annak nem kell hamis Fendi, mert Ő megveszi az eredetit a RodeoDrive-on!!! :)

Vágy

Voltak vágyaim. Most már, hogy lassan mindegyik teljesült már csak egy maradt. Sikerült meggyógyulnom 10 évvel ezelőtt. Akkor amúgy vagy 1 hétig az volt a vágyam, hogy ne szenvedjen a testem tovább és a szeretteim sem, és hadd menjek el... Aztán vágytam élni. Pedig nem vagyok egy nagyon alkalmazkodó típus, de vágytam arra, hogy valaki még szeressen feltétel nélkül. Szeretett, de elmúlt, mert én nem szerettem feltétel nélkül. Mindent megígértem ott az ágyon, hogy majd jó leszek, hogy majd minden más lesz. De szoktam ám rosszalkodni is. Mert olyan jó néha rossznak lenni, banditáskodni. De alapvetően minden megváltozott. Aztán volt valami ami ledöntött megint a lábamról és beledöngölt a földbe. De semmi más vágyam nem volt, csak, hogy újra kapjam vissza az életemet. 7 hete visszakaptam és olyan jó érzés megint élni, mosolyogni, kacagni, örülni és támaszt adni azoknak, akik mellettem álltak a szörnyű 12 évem alatt. Olyan jó, hogy tudok már adni én is és már nem sírok. 7 hete nem sírtam. Egyáltalán nem. Kicsit még vannak bizonytalan órák, de már olyan jól vagyok. Már csak egy vágyam van. Az, hogy soha ne legyek beteg és azok, akik körülöttem vannak azok sem, mert szépek, egészségesek vagyunk. Nincs más dolgunk csak élni, mert a legnagyobb kincs a kezünkben van. Az egészség. Hiába fáj itt-ott, jön a front, mi igenis jól és jók  vagyunk és mindent kibírunk, mert mi szövetségesek vagyunk. Ezért hiszem, hogy a sok könny ami lefolyt a zuhanyzóban, ahol senki nem látta, az előbb utóbb arannyá változik és minden beteljesül. És tudom, hogy eljön Ő és majd feltétel nélkül szeret és én is pont úgy szeretem mai napig. Feltétel nélkül. És tudom, hogy egy mozdulata is az enyém bárhogyan is van és bármi is választ el minket. Tudom, hogy eszében vagyok és tudom, hogy csak azt akarja, hogy boldog legyek... Nélküle nem tudom, hogy beteljesülhet-e, de az életemet adnám még azért, hogy egyszer ott álljak előtte, hogy elmondhassam... Ha sosem tehetem már meg, akkor meg boldog leszek azzal, akit megírtak odafent.
Minden rajtunk múlik. Minden. És közel 28 nap múlva azt hiszem pontosan életem mértani közepénél leszek. ha még ennyit megélhetek, akkor is én voltam a világ legboldogabb embere, mert túléltem a lehetetlent és 2x talpra tudtam állni. És ezt kevesen. Nem szerethet mindenki és ennek örülök is, hogy csak nagyon kevesen ismernek úgy igazán. AZ álarc marad, de egy könnyebb világ érkezik számomra...
Mindenkit szeretek még a gonoszakat is, mert az övék a legjobb szerep a filmekben...

Erő az a mindent adó

Hónapok óta nem volt erőm. 4 hete megváltozott minden. 4 hete már minden más. Már jó egyedül, már kapok levegőt, már tudok mosolyogni, már nem fáj semmi és ami a legfontosabb megtanultam boldognak lenni. Sokan segítettek ebben, de csak saját magam és egy kis segítség volt az, ami lendített rajtam. megtanultam azt, hogy nem függhetünk senkitől. Főleg nem a társtól. Ebben a világban meg kell tanulni boldognak lenni. Nincs más választás, mert akkor elveszünk. harcolni, hogy egyedül is megy még ha belehalunk is. De tényleg megy. 1 évet szenvedtem, hogy nem bírom, hogy már sosem lesz mosoly az arcomon. Elvesztettem azt az embert, akit a legjobban szerettem a világon és talán soha senki nem fog úgy szeretni már... De fog. hiszem, hogy lesz még egy olyan. Hogyne szeretne, hisz szerethető vagyok, ahogyan mindenki az. Ki ezért, ki azért. De mindenkiben van egy nagy adag jóság még ha néha gonoszak is az emberek. Veszítünk el embereket, de mindig azt mondom, hogy a sors akarja így. Nem mi irányítjuk. És akinek ki kell lépni az életünkből, azt félre állítják. Nem hiába, mert nincs rá szükségünk. Ma erőt kellett adnom valakinek, akiről kívülről semmi sem látszik, de tudom, hogy az éj leple alatt lehet, hogy sír, mert most minden fáj. De ma elmondtam neki, hogy egyedül is nagyon jól vagyunk, hogy mi sokkal boldogabbak vagyunk, mint sokan körülöttünk és, hogy majd eljön a mi igazi boldogságunk is, hisz olyanok vagyunk mint egy hamvas barack. Ebbe mindenki bele akar harapni, de először nem mer. Hogy hiába vannak akadályok, mi meg tudjuk lépni és ez nagyon nagy dolog. És van erőnk, még ha néha erőtlennek is érezzük magunkat. Mi olyan nők vagyunk, akik sosem adják fel. Voltak napok amikor nagyon hiányzott ez a barátság, mert kicsit távol voltunk, de a sors mindig visszaadja mindenkinek a legfontosabbakat. Hiszem, hogy mindenkit szánt szándékkal sodor elénk az élet. Nem hiába van, hogy szerelmesek leszünk, hogy szakítunk, hogy csalódunk, hogy mosolygunk. Minden szándékos. Már annyi minden túléltünk már annyi közös emlék van mindenkinek és olyan jó, hogy kitalálták a barátságot. Hogy ha baj van akkor mutatkozik meg, hogy ki az igazi. És ma kicsit baj volt. De megoldódott és 1 hét múlva már csak kacagunk majd ezen. és felejtődik minden.
Erő kell, hogy létezzünk, de ebből van a legtöbb bennünk, mert ez visz előre minket. Nincs más választás csak, hogy erőt vegyünk magunkon és túllépjünk mindenen.
Sírhatunk éjjel és a zuhany alatt. Egy tapasztalt nő azt mondta mindig nekem, hogy mindig a zuhany alatt kell sírni, mert ott semmi nem látszik...
Ezt tettem hónapokon át és tényleg nem látszott.
Most boldog vagyok. És napról-napra boldogabb, hogy vannak barátaim, hogy lélegzem, hogy süt a nap, hogy ha jön a vihar félek és kinevethetem magamat, hogy mekkora beszari vagyok, hogy vannak gyerekek körülöttem, akiket imádok, hogy látom a barátnőim boldogságát, hogy látom mosolyogni őket. És ha sírnak...
Én ott leszek...

Nézem

Nyilván mindenki néz valakit és álmodozik. Mindenki szokott. Én most már 3 teljes napon át láthattam és nézegethettem úgy, hogy Ő nem is tud róla. Csendben, láthatatlanul nézem. Olyan klassz dolog így bámulni valakit, mert nem tudja, hogy figyelik. Olyan jó nézni a kezét, a cipőjét, a grimaszait. Hogy illedelmes, hogy mindig okos és olyan jóképű. Nekem az és nagyon is bírnám. Imádom tényleg a grimaszait olyan vicces. Annyira már ismerem, hogy minden mondatát értem. Ahogy mozdul. Olyan mintha születésemtől együtt mozdultunk volna. Minden rezzenését úgy érzem, hogy értem. és szerintem ő is az enyémet, bár ezt sosem fogja bevallani. Titkon mindenkinek van szerelme. Olyan igazi, mégha az élet el is választ embereket egymástól. Ez olyan. Mindig szeretni fogom. Mindig míg a halál el nem választ minket és tudom, hogy a lelke mélyén Ő is így gondolja. Én még hiszem azért, hogy egyszer lesz bátorsága odajönni hozzám és elmondani, hogy téged szeretlek! Tudom, hogy lesz ereje, csak Ő olyan okos és olyan kis érzékeny, hogy még nem meri megtenni. És amúgy is még haragszik. Azaz már nem úgy, de tudom, hogy ahogyan viselkedtem az nagyon bántó volt.
De nekem maradt a figyelés. Olyan lassan, szépen, csendben. És annyira jó, hogy érzem együtt vagyunk, mint borsó meg a héja. Csak Ő nem lát engem. De remélem érzi. Mindig van egy olyan szó, amiről én juthatok az eszébe. És tudom, hogy így van.
Szóval ha van olyan ember az életetekben akit nagyon szerettek egyszer lessétek meg.
Olyan titokzatos és egyben gyönyörű érzés amikor láthatod. Kinyílik a szíved és boldogsággal tölt el még akkor is, ha Ő most ebben a pillanatban nem lehet a tiétek...
Ölelés...