Hónapok óta nem volt erőm. 4 hete megváltozott minden. 4 hete már minden más. Már jó egyedül, már kapok levegőt, már tudok mosolyogni, már nem fáj semmi és ami a legfontosabb megtanultam boldognak lenni. Sokan segítettek ebben, de csak saját magam és egy kis segítség volt az, ami lendített rajtam. megtanultam azt, hogy nem függhetünk senkitől. Főleg nem a társtól. Ebben a világban meg kell tanulni boldognak lenni. Nincs más választás, mert akkor elveszünk. harcolni, hogy egyedül is megy még ha belehalunk is. De tényleg megy. 1 évet szenvedtem, hogy nem bírom, hogy már sosem lesz mosoly az arcomon. Elvesztettem azt az embert, akit a legjobban szerettem a világon és talán soha senki nem fog úgy szeretni már... De fog. hiszem, hogy lesz még egy olyan. Hogyne szeretne, hisz szerethető vagyok, ahogyan mindenki az. Ki ezért, ki azért. De mindenkiben van egy nagy adag jóság még ha néha gonoszak is az emberek. Veszítünk el embereket, de mindig azt mondom, hogy a sors akarja így. Nem mi irányítjuk. És akinek ki kell lépni az életünkből, azt félre állítják. Nem hiába, mert nincs rá szükségünk. Ma erőt kellett adnom valakinek, akiről kívülről semmi sem látszik, de tudom, hogy az éj leple alatt lehet, hogy sír, mert most minden fáj. De ma elmondtam neki, hogy egyedül is nagyon jól vagyunk, hogy mi sokkal boldogabbak vagyunk, mint sokan körülöttünk és, hogy majd eljön a mi igazi boldogságunk is, hisz olyanok vagyunk mint egy hamvas barack. Ebbe mindenki bele akar harapni, de először nem mer. Hogy hiába vannak akadályok, mi meg tudjuk lépni és ez nagyon nagy dolog. És van erőnk, még ha néha erőtlennek is érezzük magunkat. Mi olyan nők vagyunk, akik sosem adják fel. Voltak napok amikor nagyon hiányzott ez a barátság, mert kicsit távol voltunk, de a sors mindig visszaadja mindenkinek a legfontosabbakat. Hiszem, hogy mindenkit szánt szándékkal sodor elénk az élet. Nem hiába van, hogy szerelmesek leszünk, hogy szakítunk, hogy csalódunk, hogy mosolygunk. Minden szándékos. Már annyi minden túléltünk már annyi közös emlék van mindenkinek és olyan jó, hogy kitalálták a barátságot. Hogy ha baj van akkor mutatkozik meg, hogy ki az igazi. És ma kicsit baj volt. De megoldódott és 1 hét múlva már csak kacagunk majd ezen. és felejtődik minden.
Erő kell, hogy létezzünk, de ebből van a legtöbb bennünk, mert ez visz előre minket. Nincs más választás csak, hogy erőt vegyünk magunkon és túllépjünk mindenen.
Sírhatunk éjjel és a zuhany alatt. Egy tapasztalt nő azt mondta mindig nekem, hogy mindig a zuhany alatt kell sírni, mert ott semmi nem látszik...
Ezt tettem hónapokon át és tényleg nem látszott.
Most boldog vagyok. És napról-napra boldogabb, hogy vannak barátaim, hogy lélegzem, hogy süt a nap, hogy ha jön a vihar félek és kinevethetem magamat, hogy mekkora beszari vagyok, hogy vannak gyerekek körülöttem, akiket imádok, hogy látom a barátnőim boldogságát, hogy látom mosolyogni őket. És ha sírnak...
Én ott leszek...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése