Egyre több fórumon látom, olvasom, hogy valaki mindig kitűnik egy-egy betegségével, blogol róla, bemutatja valahogyan magát és felhívja a figyelmet a betegségre. Nincs ezzel semmi gond. De! Milliók küzdenek betegségekkel és pontosan ugyanolyanokkal, mint akik kiállnak a nyilvánosság elé. De nem vagyok meggyőződve róla, hogy ennek mi az értelme vagy mit akarnak elérni bizonyos emberek ezzel a kampányukkal. Mindig hallom, hogy ha már egy embert megmentettek, hogy kiálltak a nyilvánosság elé, akkor már megérte. Nem. nem érte meg, mert mindenki meg szeretne gyógyulni és tudok jobbat mondani: senki nem szeretne beteg lenni. Én 12 évvel ezelőtt voltam nagyon beteg. nem rákos, de halálos betegség volt az is. Sosem beszéltem róla pláne nem írtam róla blogot, hogy 24 évesen milyen a halál szelével találkozni és nem osztottam meg a kálváriámat, mert éppen elég bajunk volt a nyilvánosság nélkül is. pedig nekem is lett volna lehetőségem, hogy egy világgal tudassam. ez szerintem magánügy. akik kiállnak maga mutogatóak. Szerintetek pl. én jól éreztem volna magamat, ha posztolgatok egy közösségi oldalról amikor hányok sugárba vagy éppen 10 cső lóg belőlem és kb. úgy néztem ki mint egy élő halott? Vagy szidtam volna azt az orvost, aki persze azóta már meghalt, hogy elbaszta az életemet és nem vette észre, hogy nagy a baj? Nem. Én a családom a barátok tudták. Nagyon kevesen. Azóta sem szeretek erről beszélni és sosem tenném, pedig minden egyes másodpercére emlékszem az egész rémálmomnak. De csak én küzdöttem meg vele csak rólam szólt. Nem is akartam volna, hogy a sok sajnálkozó ember írogasson nekem , kérdezgessen. És pontosan tisztában voltam és mai napig tisztában vagyok a betegségemmel és nem hordok róla össze-vissza olyan valótlanságokat, mint egy-két ember aki világgá kürtöli a betegségét. nagyon tisztelem a harcot, de szerintem csendben kell tenni és csak magunkra figyelni. Ezeket a betegségeket senki nem érti meg és hiába írják tudják mit érzünk ez nem igaz. A nagy lófaszt tudja az, aki nem feküdt ott és soha nem küzdött semmivel sem. Ezt csak te tudod, mert te éled meg. Az, hogy tévében pózolnak és kiállnak a betegségükkel bizonyos emberek nem biztos, hogy őszinte és ténylegesen a betegségről szól. Van aki azt sem tudja, hogy mi is a baja és nem is valós az amit előad a nyilvánosságra, de hát a bulvárnak és nektek a népnek a hazugság kell. És sokszor olvasom, hogy megváltozik az életünk, már minden más lesz. Ehhez képest én semmit nem változtam és nagyon nem is akarok, de vannak dolgok amik átértékelődtek bennem. De az ember nem változik. Az már a születésünk pillanatába eldől, hogy milyenek vagyunk és semmilyen trauma nem tudja megváltoztatni. Ez is akkor hazugság bizonyos emberek szájából, hogy csak kacagok. És nem egyszer pontosan ez a kitárulkozás nem engedi a gyógyulást. Nekem volt már aki mondta, hogy neki van egy betegsége és én pontosan tudtam, hogy mi az. Persze megmagyarázta, hogy milyen műtétje lesz. Csak lestem, mert kb egy 10 perces műtétet írt nekem le, hogy de neki tuti ilyen lesz. Majd olvastam, hogy volt az vagy 5 órás is és pontosan olyan amilyennek én gondoltam, mert hát nem egyet s nem kettő ilyet láttam már életemben.
Szóval. Az én véleményem, hogy ha beteg vagy azzal csendben küzdjél meg, mert sokkal hatásosabb lesz, és nem kell semmilyen rémisztő dologgal sokkolni az egyébként is beteg ország lakót, mert sokkal jobban megviseli őket mint azt az emberek gondolnák. Továbbá sokkal hatékonyabb a gyógyulás és senkinek nincs szüksége szánalmas pillantásokra. És mindenképpen orvosi szaklapokban, orvosi, egyetemi könyvekben olvassatok a betegségetekről, mert némely ember olyan sületlenségeket nyilatkozik és ír, hogy még, hogy nem mindenki egészségügyis, mert akkor csak kacagna a világ.
Mindenkinek tiszta szívemből kívánom, hogy pontosan olyan egészséges legyen mint én és végül bármilyen kórt le tudjon győzni!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése