Villámcsapás

Ismerjük ezt a szót. Mindenki máshogyan értelmezi. Most arról a bizonyos villámcsapásról szeretnék írni. Arról amikor meglátod. Beléd vág, a húsodig hatol. Minden Nő ezt akarja! Banditát akarunk. Tudom, hogy mindig az van, hogy rendes fiú legyen, kedves, odaadó, gyengéd. Nem. bandita legyen, csapjon neki a falnak. Amikor a villám becsap na olyat érezzünk. Nem bírjuk a langyos vizet. De azt senki nem is issza. A hideg víz kell. A hűsítés. De a bandita tiszta lapokkal játsszon. Szeressen, őrüljön meg értünk. Izzon ott  levegő, amikor ránk néz. Ilyet akarunk. Ezt szeretjük. Nincs mese. Nincs másra szükségünk. Itt már nem a pénzen múlik semmi. Hiába van pénz és hatalom, ha nincs villám csapás mehet a bizonyos hátsóba az inas. Annyit nevetünk a barátnőimmel, hogy milyen pasasok vannak, hogy némelyiknek még a tej is megalszik a szájában. De a banditának nem. Az tudja, hogy mikor, hogyan kell nézni és milyen jeleket kell adni. A bandita mindig tudja. Vannak a nagyon banditák, azokat nem szeretjük. Nem erőszakról beszélek. Szenvedélyről. Arról az izzóról, amiben csillapíthatatlan fájdalom van a testünkben. Gondolom sokan éreztek már ilyet. Ha nem, az nagy baj. Ezt egyszer mindenkinek át kell élni. Azt a villám csapást amikor nem számít ha a fürdőszobában a csempéhez szorít és az sem számítana, ha betörne a fejünk. Na jó azért a traumára ne menjünk be, de remélem értitek miről beszélek. Szóval kell az a kirobbanó érzés ami előreviszi a kapcsolatokat, hogy soha, de soha ne laposodjon el. És ezt nem csak egy nő irányíthatja. Igaz a tűzzel mi szoktunk játszani, de a férfi is tud. Tudnia kell, hogy mikor van ott és abban a pillanatban az idő, hogy tomboljon a vihar és 120 km/h sebességgel fújjon a szél és az ördög verje a feleségét. :)