Beszélgetés

Az, hogy egy mostanában figyelgetem a fiatal lányokat nem azért van, mert irritálnak, hanem mert meg szeretném érteni, hogy mi a különbség a mai fiatalság és az én fiatalságom között. Sosem fogok rájönni, mert csak kikerekedett szemmel állok a látottak elé. Az, hogy erkölcs nincs az tuti. A minap mondta egy lány a fülem hallatára, hogy megbámulták a tűzoltók. A tűzoltók amúgy még a 70 éves nőket is megbámulják, mert még egy ilyen kiéhezett népség nincs a földön mint ők amúgy. Bár nem ismerek egyet sem hála istennek, de ezek ha tűz van és kiszabadulnak, akkor csak azt lehet látni, hogy lesnek a nagy autóból kifelé és akinek legalább két csöcse van, azt megbámulják. Szóval a lányt meg végképp, mert amúgy huszonéves volt, de mondjuk 36 éves leszek és nekem nincs narancsbőröm, ellenben vele. Egy olyan rövidnadrág volt rajta, hogy majdnem látható volt az anus nyílása/ segge/ és csodálkozott. Én persze nem. Amúgy arra van esze, hogy kitegye a seggét az ablakba, de arra nem figyeltek még mondjuk a szülei sem, hogy a pókot kiharapja a sarokból és nem ártott volna egy fogszabályozás neki. Gondolom nem 3 hét alatt lett a fogsora olyan amilyen. Aztán meg amikor persze megszólal, akkor már megértem az életét. Nálunk olyan volt a fogorvos az életünkben, mintha velünk élne. Az egyik legfontosabb. Én nem mertem volna felvenni semmilyen rövidnadrágot, pedig nem voltam soha kövér. Azaz 1 évig, de akkor nem nagyon jártam sehova, így nem sokkoltam a közönséget. Az, hogy ha kiteszik a seggüket és ennek van rajongó tábora, akkor azt viseljék el. Az, hogy a huszonéves lányok nem tudnak összetett mondatokat gyártani a szájukkal megértem már, mert ők nem a szavak formálásra használják. Egy dolgot nem értek? ha nem lehet egy nővel beszélgetni, mert nagyon sötét, mint a sivatagi éjszaka, akkor ők hosszútávon mire lesznek képesek? Nekem és a környezetemnek nagyon fontos, hogy a beszélgetések tartalmasak legyenek. Én nem azért kérdezek annyit és olyanokat amik másoknak már kellemetlenek, mert bunkó vagyok, hanem mert érdeklődöm a világra és arra az emberre, akivel beszélgetek. Én odafigyelek a másikra ha kérdezek és megjegyzek mindent. Fontos lenne a mai világban a fiúk-lányok között a beszélgetés, mert mindennek az alapja lenne, de manapság már az a fontos, hogy könnyűvérű-e a csaj vagy sem? Nyilván ez is fontos, mert a szexualitás is az élet része, csak nem mindegy, hogy honnan toljuk a szekeret. Nagyon szeretném ha sokkal nagyobb szókinccsel élnének a mai fiatalok, mert belőlük lenne a jövő és így elég szomorúan látom, hogy csak az összeomlás következhet. Én nem vagyok kíváncsi például mások kocsijára és menő luxus dolgaira, mert azok soha nem fognak hozzám szólni, ha szomorú vagyok. Sosem fognak átölelni és megérteni, hogy én ki is vagyok valójában. A mai lányoknak tárgyaik vannak és a férfiakat eszközként használják szerencsétleneket. Az én korosztályomnak a beszélgetés a fontos. És ahogyan a nagymamám mindig is mondta: Egy férfi mindegy, hogy hol reggelizik és ebédel, de vacsorára érjen haza, mert akkor vannak a legjobb beszélgetések.Én szeretem a beszélgetős pasikat. És ők is engem...