2015. január 25., vasárnap

Bekövetkezett

Most megint azt kell mondjam, hogy lett valaki az életemben, akit még amúgy nem is láttam. Semmit nem tudok róla, de akik ismernek tudják, hogy nagyon nem engedek közel senkit sem magamhoz. És ebben nagy szerepe van annak, hogy a dögszagot azonnal megérzem mindenkin. Míg a többiek mondják, hogy valaki ilyen meg olyan kedves, addig én kiszagolom és majd a végén nekem lesz igazam. Már tényleg nem is emlékszem, hogy hogyan is történt a közösségi médiában a kommunikáció, de ha jól emlékszem, képzeljétek rákattintottam. Bírál. Elég sokat. keresgeti a fogásokat rajtam. Sokat nevetek ezen, mert nagyon nehéz lesz rájönnie, hogy ki is vagyok én? Bírál, próbál osztani és tükröt tartani, de elém nem nagyon kell, mert teljesen tisztában vagyok azzal, hogy mik a hibáim és teljesen tiszta sor, hogy ezeket vállalom is. Sokszor írta már, hogy "ha viselkedni tudok"... Ettől kicsit meglepődöm, mert sokkal jobban viselkedem, mint az átlag és minden helyzetben feltalálom magamat és nincs panasz rám. Persze amiatt, hogy nyers vagyok az jön le még bizonyos barátaimnak is, hogy bunkó vagyok és nem tudok viselkedni. Csak mondjuk sokan nincsenek tisztában azzal, hogy ők maguk kívülről egy alpári, szánalmas emberek, akik nem, hogy viselkedni nem tudnak, de még a seggüket sem mossák meg szarás után. Én az Állami Operaházban is teljesen jól viselkedem és ha unom a banánt bizonyos helyzetekben, akkor sem fordulok ki, hanem egyszerűen magamban leszarom a másikat. De már többször említette amúgy. Egy dolgot nem értek?De már mások is kóstolgattak, kapargatták a falat, próbáltak megismerni, hogy mi a célja ezzel az illetőnek. Azért mert erősebb jellem vagyok lenyomni, mondjuk eltaposni, megtörni vagy tényleg meg szeretne ismerni? Vagy egyszerűen zavarja, hogy a központban vagyok és megpróbálna betörni?: nem hiszem, hogy menni fog valaha bárkinek, de nyilván akihez kell alkalmazkodom. Mindhalálig. Azt sem értem, hogy az emberek, ha valakit nem ismernek miért támadják be főleg a nőket, hogy aki mint én jól is néz ki, hogy biztos annyi nyomulós pasas van az életemben, hogy csak lapozgatom azt a bizonyos könyvet. Nem. Az ilyen nőket a macskajancsik nem is merik megkörnyékezni. De talán jobban is teszik, mert egy betűt sem igazán ütök le sokaknak. Van olyan pasas az életemben, aki magával írogat szinte, mert ritkán válaszolok. Vannak nyilván olyan férfiak, akik álmodnak rólam és hála istennek csak egy álom maradok továbbra is. Vannak, akik olyan merészek, hogy egy percre is azt hiszik, hogy nálam labdába rúghatnak. Pedig nem. Sokat nevettem ezeken a flótásokon is már, mert mindenki tudja, hogy hol a helye. Szóval amikor valaki ismeretlenül ilyennel támad be, azon is csak fintorgok, mert  lövése sincs, hogy ki is vagyok. Mindig kérdezget, tapogatózik, mint amikor a tesóm akar valamit kihúzni belőlem. Azért ő egy nagy támaszom és magamtól is elárulok neki mindent. Úgy éreztem első perctől, hogy valami csapda ez és valaki vájkálni akar az életemben. Én pl. ha észrevette semmit nem kérdezek tőle. Olyan vicces, mert még beszélni sem beszéltem vele. Tehát a hangomat sem nagyon ismeri. Pedig bizony beszarna tőle, mert az is isteni. Néha azért kedves is tudok lenni, mert kedvesen megkérdezem, hogy hogy van, de általában ő ír. Azt mondta, hogy ő olyan régimódi pasas. Mondjuk ezzel nem vagyok tisztában, hogy mit is jelent. De valami olyasmit emlegetett, hogy lassú víz partot mos. Már amennyiben mossa majd azt a partot. Én sosem kérdezem semmiről sem, de nem azért, mert nem érdekel, hanem, mert még azt sem tudom, hogy mit kérdezzek. Ma kiderült számomra, hogy van egy húga. De ez is csak azért, mert hozzá akart vagy hasonlított is. Ezért mérges vagyok, mert engem ha lehet senkihez ne. ha kérhetném. De most gondolom, hogy olvasni fogja és ebből is leszűri, hogy milyen is vagyok. Majd biztos most elküld a picsába, de kénytelen voltam tapasztalatként leírni nektek  lányoknak, mert olyan furcsa egy helyzet ez. Azt hiszi, hogy majd a blogomból bármit megtudhat rólam. Igazán nem kérdez csak olyan dolgokat, amikkel amúgy sosem foglalkozom. Úgy igazán nem hiszem, hogy érdekelném, de hát majd ő rájön innen, hogy semmit nem tud majd meg rólam. Bárhogyan is szeretné tőlem kellene kérdeznie. De miután a felszínen vagyunk és nem a mélyben, így nagyon nehéz dolga van. Én nem félek kimondani azt amit akarok. Én ettől sem félek, hogy elolvassa. Már nagyon várom, hogy mi lesz a vége és mi volt a célja velem és mit adhattam az életének a sok sok írással. Várok csendben. És közben meg mosolygok, hogy vajon rájön-e, hogy milyen ember vagyok?! De úgy igazán. Hajrá. Egy biztos: Azt hiszi, hogy nem tudok viselkedni. Mindenki ilyen erkölccsel legyen és így vállalja fel magát, mint ahogyan én teszem. És olyan tisztelettel legyen mindenki felé ahogyan én megadom, persze addig a pontig, amíg nekem is megadják. Utána már nem nagyon érdekel, hogy ki mit gondol. Hajrá, hajrá, hajrá. :) 
UI: Egy képét sem néztem meg. nem tudom, hogy kivel írogatok. És így izgalmasabb. Remélem nem seggelek majd le. :)









Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése