Nos. Szóval nekem miután remek barátaim vannak így a tegnapi napot is együtt töltöttük önfeledten. Most visszanézve a képeket, videókat és visszagondolva az estére azt hiszem, hogy megéri minden egyes befektetés a barátokba. Minden eltöltött perc egy csoda velük. Az a sok sok nevetés és fetrengés a röhögéstől semmit sem pótol. Nem tudom, hogy ki hogyan is van vele, de a legjobb dolog a nevetés. Egyrészt fogyaszt, másrészt meg be is pisilhetsz közben. Tuti mindenkinek volt már ilyen az életében, de ha tagadja, az azért van, mert hazudik. Mindenkivel megesik. ez pont olyan tabu, mint amikor a lányok nem büfögnek és nem finganak. De szoktak. Képzeljétek, minden embernek van gázképződése. A belekben. Tényleg van. :) Olyan csodás bulikban veszünk részt hétről hétre, hogy hihetetlen. Eljutunk a legjobb koncertekre és felhőtlenül boldogok vagyunk. Persze hazudnék ha azt mondanám, hogy egyszerre mindenkit össze lehet hozni, de azért többnyire megoldjuk. A koncerteket kicsit jobban szeretem, mert én egy kicsit merev lény vagyok. De mostanában nagyon büszkék rám, hogy tudok szórakozni is és nem csak pofákat vágok és szemlélődöm. Képzeljétek. Táncoltam is. Én. Fúúú. Na de erről senki nem láthat felvételt. Szóval klassz esténk volt, addig a pillanatig amíg el nem indultunk a megszokott örök panorámás helyünkről a városba. És itt jön a zuhanás. Először is a taxis büdös volt. Ezt persze most fogják megtudni a barátaim, mert még nem volt időm ezt kifejteni. JAh megint azt mondták, hogy püffögtem egyet, de annyira sokszor szoktam, hogy bevallom töredelmesen, hogy nem is emlékszem már ezekre. Nem azért mert nem akarok, hanem, mert annyira használom, hogy fel sem tűnik. Az emberek nem veszik észre, hogy büdösek? Ők nem éreznek illatokat, szagokat? Na mindegy. megérkeztünk egy helyre. Szomorúan állapítottam meg, hogy mindenki stílustalan. Azaz a férfiak többsége. Elnézve őket egy toprongyos 1980-as években találtam magamat. Az, hogy felveszik a "márkás" tomihilfiger, práda, mittudoménmialófaszt magukra az önmagában még nem stílusos. Sőt. Bármi lehet az embereken, de az tiszta legyen. A cipő, a nadrág, az ing. A nagymamám azt tanította nekem, hogy a férfinek az alsónadrágját is vasalni kell. és tudjátok miért? Mert ha félrelép, akkor ne szóljon meg minket a szerető, hogy gyűrött a gatya. Milyen igaza volt a drága nagymamámnak. Így élek mai napig. Ez olyan, mint a tiszta udvar, rendes ház táblácska. Csak itt a gatya a lényeg. Szóval a pasasokon retkes nadrág, nincs bedugva az ing, azaz félig kilóg és a seggük vége látszik ki. Olyan kamionosan. És így ücsörögnek, mocskos cipővel. Szörnyű. Nincs mozgásuk, ütemre meg egyáltalán nincs. Iszogatnak és biztos valami kurva nagy igazságot keresnek, hogy milyenek a nők. Nagyon sajnálom az egyedülálló csajokat, mert ebben a zuhanásban nem is találnak majd megfelelő férfit, aki tiszteli a nőt és felér egy nőig. Arcuk az van, de egy igazi, jóképű férfit sem láttam. Lógó hasú pasasok, retkes körömmel és idétlen mozgással. Ez volt a felhozatal. Nagyon sok pasas ismerek, akiknek elvárásuk van a nőkkel szemben. Ne legyen. Amíg te magad sem vagy nett, addig egy férfinak se legyen elvárása a nőkkel szemben. Először a férfiaknak kell magukat rendbe tenni stílusilag. Egy férfi legyen férfi. Ezt kellene tanulgatni sokaknak. nem attól leszel férfi, hogy megiszok egy "viszkikólát" és stírölöd a csajokat, hanem, hogy van stílusod.
Szóval. Sokkal jobban érzem magamat a saját barátaimmal, akiknek van stílusuk, igen még a pasiknak is, akik fürdenek, tiszta ruhát hordanak, fogat is mosnak és mindemellett az életem részei. Akik a hétköznapokban is emberek maradnak, akikkel a hetet ki tudjuk pihenni és együtt örülünk egymás sikereinek, boldogságának, akikkel együtt sírunk, ha kell, akikkel egyszerűen jó együtt lenni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése