Köszönöm

35. Talán pont a fele. Már megérte. Minden egyes fájdalma és öröme. És Te aki ma gondoltál rám valamilyen okból az életem része vagy. Tettél hozzá vagy éppen elvettél. Teszed most is. Adtál örömteli.pillanatokat, vagy bántottál, vagy csak szerettél, de volt, hogy gyűlöltél. Én pont ugyanezeket tettem vagy éppen nem. De adott a sors az életembe és ezért hálás vagyok. Hálás nektek, hogy nem éppen egy átlagos ember ismerősei, barátai lehettek. Volt, hogy csalódtam benned, szerettelek a végsőkig, örültünk egymásnak, mosolyt csaltunk az arcunkra, gyűlöltél. De valamiért itt vagy. Mert tudom, hogy ki kell mutatni az érzéseket. Ha nyersen is de megteszem. A második családom vagy te is, aki most ezt olvasod.
És itt vannak azok az emberek akik a barátaim. Szövetségben. Nekik mindenért hála. A nehéz napokért, a mosolyokért, a döbbenetért, a jó programokért, a mély beszélgetésekért. Értetek. Aranytestűért, aki az első volt és legyőzött mindenkit éjfélkor, A  férjének, hogy szólt, hogy éjfél van és, hogy ilyen csodás gyerekük van. Titkos későnek hogy van. Hogy megtanultam milyen ha valaki késik, hogy Tuncsi első lélegzetvételét láthattam, hogy egyszerűen ő egy csoda úgy ahogyan van, mert megfejthetetlen. A Kárbónfulsz szerelmesének, hogy tudom mit jelent a Nyuszi szó és, hogy az erős jelleme néha igenis tesz az ember mellé, az anyajegyek tudójának, hogy a finom mozdulatokat és az illemet és a bájt tanulhatom tőle. Ancsikának, hogy évek óta van és, hogy a legnagyobb szarban ott volt és mindig itt lesz. A gyerekem anyjának( nincs gyermekem ezt csak kevesen értik ), hogy egy távoli országból eljött és végre itthon van velem és mindenben mellettem áll és első szóra itt van mellettem még éjjel is. Emmának, aki nem az éter szerelmese, de bölcs és tapasztalt.
És neked! Aki ott vagy hátul. Bármi is van ott vagy. Figyelsz. Mindent tudsz, de a sors ezt a szerepet adta neked. Tudom, hogy az egyetlen vagy aki feltétel nélkül szeret, de ezt onnan kell tenned a távolból. Jó érzés, hogy van ilyen. Létezik. S te pontosan fogod tudni, hogy rólad van szó. Tudom, hogy most elérzékenyülsz. De büszke vagyok rád. Köszönöm, hogy vagy.
Ès végül azok akik itt vannak de talán semmit sem tudnak rólam. Köszönöm, hogy gondoltál rám. Ha egy percre is az évek során mosolyt csaltam az arcodra, akkor megérte. Köszönöm ha egy percet is beszéltél a hátam mögött, mert ezek szerint foglalkozol velem, még ha te azt gondolod, hogy nem. Nekem lehet eszemben sem vagy. Köszönöm azoknak, akik bepróbálkoztak, a lökötteknek, a kedveseknek, a szánalmasoknak, a papírkutyáknak, a menő pasasoknak, az érzéketleneknek, a kedveseknek, a naiv embereknek, a hóhányóknak, a hazugoknak, a banditáknak, a macskajancsiknak, az arcoknak, a szerencsétleneknek, a többnek mutatom magamat, de egy nulla vagyok-nak, akik valaha megbántottak, akik szerettek, akiknek fontos voltam, akiknek fontos vagyok, akik öleltek, az öregeknek, a fiataloknak, a szépeknek, a csúnyáknak, a gyerekeknek, a nőknek, a férfiaknak... Nektek!!!
Mindenkinek köszönöm.
Ui: Annak az egy embernek meg különösen, akinek nem kell közösségi oldal, mert mindig tudja, hogy ma az én napom van és mindhalálig szeret...