2015. szeptember 12., szombat

A telefonhívások, sms-ek kora


Az, hogy a 21. századra olyan fejlődésen mentünk keresztül, hogy már nem akkor kell a fiataloknak hazaérni, ha fütyülnek a szülők vagy a köztereken lévő lámpa felkapcsolódik, már meg sem lepődöm. A mobiltelefonok már szerves részei az életünknek. Azt nem is merem már megemlíteni, hogy a legrosszabb dolog a világon, de hát én is mindig nyomkodom és olvasok is rajta meg mindenre használom amire használni lehet. Azon sem lepődnék meg, hogy ha már lassan a testünkbe ültetnék be és egy külön szerv lenne. Mondjuk az eléggé vicces lenne, ha mondjuk az lenne egy-egy diagnózis, hogy kivettük a telefont a szervezetéből, mert elromlott, de újat ültettünk bele.  Már mindenhova visszük magunkkal és tényleg ha egyszer-egyszer otthon felejtjük valószínű az olyan érzés, mintha nem lenne karunk. Bár erről fogalmunk sem lehet, és ilyet nem is állíthatunk, de biztosan éreztem már a hiányát, ha nem volt nálam. Mindenki tisztában vele, hogy naponta több órát  beszélünk és folyamatosan kontaktban vagyunk azokkal akik fontosak nekünk. Biztosan sokszor fordul már elő sokatokkal, hogy hívott valaki titeket és nem hívtátok vissza. Van ilyen. Én sokszor teszem ezt meg és nem azért, mert jajj! nem is vettem észre, hanem szándékosan nem veszem fel és nem hívom vissza az illetőt. Lehet itt szépíteni a dolgokat, de ha valakivel nem akarunk beszélni, annak nem vesszük fel, esetleg nem olvassuk az üzeneteket. De nekem senki ne hazudja már, hogy a mai világban, amikor 1 órában kb. 3x legalább a felmérések szerint beszélünk valakivel, akkor nem látjuk, hogy bizony volt az a fránya NEM FOGADOTT HÍVÁS! Látom én is, te is. Azért nem veszed fel és nem reagálsz, mert kurvára leszarod a másikat. Mindenki látja, hogy jött üzenete ne szépítsünk. Ne szépítsünk már azzal sem, hogy nincs időm. De van! Amire akarod arra van időd. Én is sokszor látom, hogy írt olyan akinek az üzenetére nem fogok válaszolni. Nem azért mert tiszteletlen vagyok, hanem, mert nem akarok. Van egy ismerősöm aki olyan édes, hogy saját magával elbeszélget. Persze nekem írja az üzeneteket, de már vagy 1 éve lassan, hogy nem válaszolok. És nem hülye szegénykém. Írja is, hogy de Teckóóóóó! Láttad, hogy írtam miért nem írsz? Mert nincs mit mondanom. Neki. Másokkal szoktam. Nyilván az ismerőseim, barátaim akik közel állnak hozzám tudják, hogy vannak pillanatok amikor nem veszem fel. De legtöbbször felveszem és közlöm, hogy dolgozom, kakálok, pisilek, éppen elütött egy autó stb. Ha nem veszem fel többszöri hívásra, akkor általában az a bevett szokás, hogy rínak egy üzenetet, hogy SOS, baj van, azonnal. Na ilyenkor visszahívom őket. És tudják, hogy ha nem veszem fel, akkor csak a csöndre vágyom. Nincs baj, de a csönd kell. Jönnek az emberek ilyen dumával, hogy nincs időm meg ilyenek. De időnk az van. Éppen 24 óra mindenkinek. Ennyi adatott meg, se több se kevesebb. Ennyi idő elég, ha valakit akarsz eléred. HA nem akarod nem hívod vissza. De akkor ne hazudj, hogy nem láttad, nem volt időd meg a szokásos dumák. Láttad. Bizony, hogy láttad. És pontosan tudod, hogy hívtak. Mert a telefon mindent kijelez. Ha megmutatja, hogy merre kell mennünk, akkor az emberek többsége elhiszi, hogy a nem volt kitéve a kibaszott képernyőre, hogy BÉLA, Géza, Irma, Lajos, Marika keresett. DE. Én is látom. Mint ahogyan azt is beismerem, hogy ha már unom a beszélgetést, akkor általában, sőt mindig azt mondom, hogy pisilnem kell és mindjárt visszahívlak. Na akik ismernek tudják, hogy ez vagy 3 napos vizelés lesz vagy majd ők hívnak pár nap múlva. De beismerem, hogy igen ezt szoktam mondani. És még amikor felveszem csak annyit szólok, hogy naaaaaaaaaaaa??? És ha elköszönnek már automatikusan teszem le a telefont.Sokszor nem köszönök el és néha hallom is, hogy beszélnek még nekem, de általában nem várom már meg az utolsó mondatokat.
Szóval!
Egy dolgot tudok ezzel kapcsolatban. ha nem veszed fel és záros határon belül nem hívod vissza a másikat, akkor az azért van, mert nem akarsz vele beszélni. Nincs semmilyen kifogás arra, hogy ez nem így van. Ezt mindenkinek tudomásul kell venni és ha nincs más választás a másik felet le kell szarni úgy ahogyan van, mert ő nem érdemli meg a beszélgetéseinket. Ő a szegényebb.











Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése