2016. március 16., szerda

Elvált nők klubja


Remek film. A valóság sajnos nem ilyen. Az elvált és válófélben lévő nőket egy külön földrészre deportálnám, mert ők csak egymást fogják megérteni. Vannak persze kivételek is és olyan jó, hogy egyre többen vannak, akik ép ésszel fogják fel, hogy valaminek vége szakadt. A közvetlen közelemben is vannak elvált nők. Gyerekkel, emelt fővel, büszkén, az új élet reményében emberi módon viselkednek. Nincs gyűlölködés, nincs köpködés, és ami a legfontosabb harmónia van egy vagy több közös gyümölcs miatt. Az okos nő a gyerekét nézi, az ostoba pedig saját magát. És azonnal elárulja, hogy mire játszik. Nem is a gyerekre gondol, hanem önmagára. A gyerekekkel fenyegetőzni a legkönnyebb, hisz ők védtelenek és a gyerekek is a hazugságot hiszik el, azt amit olyan nők állítanak fel, akik csalódottak. A csalódott, áldozattá vált nők a legveszélyesebbek. Ők egy atombombák, amit senki sem tud irányítani. Bármit elkövetnek, hogy bemocskolják a férfiakat és ezt általában úgy teszik, hogy saját magukat áldozattá emelik. A társadalom őket védi, pedig aljas módszerekkel állnak bosszút egy olyan dolgon, aminek semmi köze nincsen a valósághoz. Hisznek nekik, de egy jó van a dologban. Az idő mindent igazolni fog. Az idő az, ami eldönti, hogy mi az igazság. Az nem hazudik, az kivár. Lehet, hogy eltelik sok sok másodperc, perc, óra, de egy idő után a valóság megérkezik. Nagyon kevés nő jön rá, hogy nem magát kellene védeni, hanem a kapcsolat gyümölcsét. Ők azt mondják, amit hallanak. Nekik még nincs reális látásmódjuk, ők még nem tudnak ítéletet hozni senki felett. Ítélkezni amúgy sem jó dolog, mert ítéletet csak odafenn hozhatnak. Nekünk nincs jogunk hozzá, hogy bárki felett ítélkezzünk. Ítéletet csak magunk számára hozhatunk. Ők azt mondják amit hallanak és pontosan úgy, ahogyan hallják. A nők rafináltak. Nem a gyümölcsről szól egy válás, hanem az ő sorsukról. Mert ők áldozatok. A sorsukról, hogy semmiben ne legyen hiányuk. Az áldozat szerepe a legkönnyebb. Mindenki tud áldozattá válni. Egy perc is elég, hogy áldozatok legyünk. De ezek a nők a saját maguk áldozati lesznek. Semmivel nem lépnek előre, hanem a saját maguk által kreált hazugságokba fognak megfulladni, és minden nap elkeseredve vetnek számot a lelkükben, hogy bizony a hazugság egyszer felszínre fog kerülni. Nincs olyan, hogy mással takarózunk,  hogy szavakkal vagdalózunk, hogy olyan tettekkel állunk bosszút a férfin ami aljas, csak, mert saját maguk tették boldogtalanná a közös életüket.  A férfiak többsége sokkal jobban szeret egy nőt, mint ahogyan azt gondolnánk. Sokkal több férfi ragaszkodik a megjavításhoz mint nő. A nők eldobnak bárkit ha az érdekük úgy kívánja. A nő önző, csak magát nézi. Ez sem általános, de többnyire a férfiaknak sokkal nagyobb érzelmi intelligenciájuk van, mint a nőknek. A férfi hiszi, hogy vannak dolgok amik javíthatóak. Megpróbálja az utolsó pillanatig javítani az állapotot, de eljön az idő, amikor már semmit nem akar. Csak nyugalmat, szeretet és megértést. A nőket valahogyan úgy kódolták, persze a többséget, hogy manipulatívak legyenek. Azt hiszik, ha vannak taktikák, akkor elérhető a cél. A cél legjobban csak az egyenes úton, a tisztesség betartásával valósulhat meg. Már akinek?! Bármikor tanulható és kivitelezhető.  A nagyapám azt mondta, hogy egy idióta nőtől nincs rosszabb. Nincs rosszabb egy moslék, morcos, taktikázó nőnél. Nem szeretik a  férfiak a taktikákat. Ők tényleg egyszerűen gondolkodnak és egyszerűen hibáznak.  A férfi egyébként tudja, hogy honnan kell menekülni. Érzi. Ha egy férfit zsarolnak, azzal feltették a pontot az i betűre. A férfiak semmilyen játszmába nem mennek bele, mert egyébként is ők győznének. Az ostoba nőt hagyják vergődni. Sem anyagilag sem érzelmileg nem megingatható az a férfi aki döntött. És a férfiak többsége elég hamar döntést hoz sok mindenben. A nagypapám olyan férfi volt, aki ha egyszer kimondta, hogy nem, az sosem változott igenné. Még velem szemben sem. Pedig azt hiszem, hogy én voltam és a testvérem a legkedvesebb neki. Sok mindent tanított nekünk. Azért élünk úgy, ahogyan ő most büszke ránk. Emelt fővel, ha még fájdalmakkal is rögös úton haladtunk, de nem taktikáztunk. Nagy pofával a széllel szemben megyünk és menetelünk továbbra is.
Egy jó tanács: ha önző vagy nem fognak szeretni. Ha valaminek vége van, azt akkor fogadja el mindenki. Nincs jobb annál, ha visszagondolva mások remek döntést hoznak értünk, még ha a jelenben nagyon fájdalmas is megélni, de hosszútávon sokkal gazdagabbak leszünk. És nem anyagilag. Jellemileg. És attól nagyobb gazdagság nincs a földön. Szeretném ha mindenki így gondolná. Akkor vagy gazdag, ha lelked van, nem ha pénzed.














Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése