2015. február 27., péntek

Árnyalat

Igazából már nem tudom, hogy milyen árnyalatai vannak a szürke színnek, de talán jobb is. Egyszerűen szeretem a szürkét és kész. Nem olvastam a könyv egyik részét sem, és a filmet sem láttam. Nem is írtam fel az oly divatos bakancslistámra sem. Mondjuk nincs olyanom sem. Egyszerűen olvastam kritikát a filmről, könyvről. Szeretek olvasni. Lehet túl sokat olvasok, de erre nem vesz a lélek az biztos. Jó véleményt csak a köreimben izgatott nőktől hallottam, akik olyan lázban égnek, mint amikor én készülök egy Tom Jones koncertre. Hozzáteszem a világsztár bármelyik macskajancsit überelheti még hetvenentúl is az ágyban. Szerintem. A lányok/csajok/asszonyok szeretik. Hála istennek a barátnőim nem rajonganak érte. Még abban sem vagyok biztos, hogy a legkisebb tzutzu-nk tudja, hogy mi a lófasz ez. Szóval a kritikákat elolvasva egyszerű képletet állítottam fel. És persze a közössègi oldalamon rajongó csajokat is figyelgettem. A képlet a következő: szerintem a kielégítetlen picsák, de főleg az asszonyok kedvence lett. Azoké, akik egyszerű szexuális élettel bírnak, akik elolvasták a könyvet és elképzelték valamilyennek a szereplőket, beleélték magukat egy teljesen más világba, egy teljesen más szexuális alapokon nyugvó aktusba, amiben soha nem volt részük és talán soha nem is lesz. Ez a szexualitás amit elképzeltek egy vágy, és talán az is marad. Mert azért feltennèm azt a kérdést, hogy ha eddig az egyhangú, unott manuszotok nem pörgött az ágyban évekig, akkor most ha az asszony elmeséli, hogy mit olvasott a könyvben, akkor majd a macskakancsi olyan lesz? Soha. Ugyanolyan unott szar lesz és a nő meg elolvassa még egyszer a könyvet, hogy többszörös orgazmusa legyen. Már akiknek van hüvelyi, mert olvastam egy statisztikát, hogy a magyar nők 70%-ának mèg nem volt ilyen. Úristen.  Mondjuk elég szánalmas, hogy a nők egy ilyen könyvtől visonganak, ne adj isten benedvesedjenek. A film állítólag nem is fedi a könyvet így, hogy nem láttam,ezt csak az olvasottakra hivatkozva tudom említeni. De abban valamiféle erőszakról, a pasi élvezkődéséről számoltak be. Rögtön elképzeltem a jókèpű pasast, aki a főszereplő, hogy kikötözi a nőt, erőszakos vele, ne adj isten bántalmazza is. Minden férfinak vannak erőszakos vágyai. Nekünk nőknek is, mondjuk nekem csak annyi lenne, hogy akiknek egyszer is ilyen bántalmazás, erőszak eszébe jutott nővel szemben az ágyban és/vagy meg is tette, annak addig húzatnám a vesszőjét, míg le nem szakad, majd egy mozdulattal a kezébe adnám. Nekem ilyen vágyam lenne ilyen esetben. Nem ítélem el a nőket, mert ilyen könyv ismerte alapján ilyen vágyaik vannak, de ha ne adj isten valaki pofán bassza szex közben őket vagy fulladásig gyötri a nyakát, akkor gondoljon arra, hogy ez a játék része. Szörnyű, hogy mennyi szar házasság, kapcsolat van. Itt látszik meg, hogy micsoda kirakatban éltek. Hogy egy ilyen könyvre élveznek a nők és tulajdonkèppen valódi orgazmusuk lehet nincs is. Hogy barátnőkkel beülnek, mert azt hiszik ez roppant menő. Nem. Nem az. A szenvedély és az erotika az a hálószobába való, ahol a legnagyobb tisztelet és szenvedély uralkodjon. Én nem akarom és nem szeretnék sem pofont kapni, nem szeretnék bekötözött szemmel bàrmilyen kibaszott játékot játszani. Szerelmeskedni kell, felfedezni a másik testét. Ez lenne a legfontosabb. Nem egy mozi vagy egy kanapé szövetén elgondolni, hogy milyen király lenne a könyv szereplője lenni. Álomvilág. És a legszörnyűbb az, hogy míg az ostoba feleségek/nők/barátnők/csajok álmodoznak a könyv felett, addig bizony a férfi megcsalja őket. Na nem mindenkit, de tudok olyat, aki az ismerőseim között van és teljesen magabiztos a férjével szemben. De hát kinek mi az árnyalat
Nekem mindenképpen a valóság az. Nekem csak a szürke létezik. Az, aki ha rám néz nem az jut eszébe, hogy kikötözzön, hanem, hogy szenvedéllyel szeressen.










Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése