Rend a lelke...
És akkor elkezdte mondani az élet nagy dolgait. Egyben biztos vagyok: mindent tőle tanultam. Már az anyám sem volt olyan, mint ő. Amit hordozunk magunkkal azt otthonról hozzuk. Bár van aki egyáltalán nem hoz magával semmit sem, de nyilván annak biztosan oka van. Én mindenesetre elmesélnék néhány alapszabályt, hogy a mai felnövekvő generáció, ha egyáltalán olvassa a blogomat, vagy az éppen nyomorúságosan élő pitschák esetleg idetévednének, tudják, hogy vannak alapvető szabályok az életben.
A nők szerepe mint tudjuk sokféle. Azt tanultam és a húsomig véste az agyamba, hogy minden rajtam múlik majd. Persze lehet itt kérdőjeleket tenni, hogy igenis a férfinak is ki kell vennie a szerepet bizonyos dolgokból a mai társadalomban, de én soha az életben nem láttam a nagyapámat vasalni, mosni, főzni és takarítani. Esetleg a kocsit takarította, de annyira menő volt már akkor, hogy fizetett inkább, hogy valaki megcsinálja. Nem nekem, mert persze az én munkám megfizethetetlen lett volna, hisz én voltam neki a legszebb és legokosabb és legkedvesebb és... na jó... az unokája. A nagymamám nagyon precíz volt. Takarítónőjük volt, mert megtehették, de ő is tiszta asszony volt. Ha végzett a nő, akkor a bal kéz mutató ujjával végigjárta a szekrények tetejét, a karnisokat a kis zegzugos helyeket és csak akkor és csakis akkor mehetett el a nő, hisz nagyon busásan meg volt fizetve, ha minden rendben talált a nagymamám. Sosem csalódott a nőben, hisz ez volt a dolga. Vasalni tanított. Kétszer elmondta, mert tudta, hogy egy normális agynak ennyi idő elegendő lesz, hogy felfogja a mozdulatokat. Álmomból ha felköltenek is tudom, hogy mi a menete: nyaka, ujja, háta eleje. És nincs benne él. Egy igazi kikeményített férfi ingben nem lehet él azt mondta. Amikor nagyapám kilép a házból, mindenkinek tudnia kell, hogy rendes asszony áll mögötte. Mindig mondtam neki, hogy ki a szar foglalkozik ezzel? És így röpke 20 év távlatából rá kellett jönnöm, hogy én is többek között. Minden áldott nap látok férfiakat nyomorúságos, koszos, gyűrött ingben, ruhában. Tényleg megnézik az emberek a másikat. Tényleg makulátlannak kell lenni. Milyen szép ránézni egy férfira, amikor frissen borotválkozott és gyönyörűen kivasalt, tiszta ingben jelenik meg valahol. Imádom nézni az öltönyös férfiakat, mert megtudom, hogy milyen asszony áll a hátuk mögött. Az emberekről a ruhájuk ad először képet saját magukról. Minden áldott nap rendezett vagyok. Még az otthonomban is, mert sosem tudhatjuk, hogy mikor toppan be valaki, akin pontosan úgy gondolkodik, ahogyan én. Nem tudhatom, hogy mikor kire milyen benyomást teszek. Ezért mindenképpen makulátlan tisztasággal hagyom el a házat. Megtanított volna főzni is, de látta, hogy egy szikrányi érzékem sincs hozzá, így azt mondta, hogy leszarom, majd megtanulsz rendelni. Most is hallom ahogyan mérgelődik, hogy ezt nem tudta belém verni. Mondjuk ő azt vallotta, hogy a férfi szívéhez sajnos nem igaz a mondás, hogy a hasán vezet az út. Azt mondta mindig, hogy sajnos a férfiakat a farkuk vezetik, így semmi károm nem fog származni, hogy nem nagyon megy a főzés. Felnevetek amikor eszembe jut. Igaza volt. Viszont egyet tudok. A wc, a csap, a mosdó, a szőnyegek, a gáztűzhely, a hűtő makulátlan mindig. Takarítani mindig kell és egy nő tudja igazán, hogy mi a rend. A férfi ledobja, összekeni, észre sem veszi, hogy mi a hiba, de hisz ő a férfi. Mindenesetre imádok vasalni, imádom, ha tiszta körülöttem minden, imádom, hogy a ruháim rendben vannak, és nem utolsó sorban imádom, hogy nagyon jó utat mutatott nekem a nagymamám. Hálás vagyok érte.
És még egy apró kis megjegyzés.
Azért kell kivasalni még az alsó nadrágját is kedveském a férjednek, mert soha de soha nem tudhatod, hogy kivel lép félre, és soha ne tedd annak ki magad, hogy egy másik nő megszóljon a férjed miatt, mert akkor csak te lehetsz a vesztes. ( nagymama )
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése